Gépészmérnök, egyetemi tanár
A budapesti műegyetemen szerzett diplomát. 1901-től Schimanek Emil mellett tanársegéd, 1904-től adjunktus, 1913-tól magántanár és a Fővárosi Iparrajziskola igazgatóhelyettese. Az 1910-es években a felületi feszültség Hertz-féle egyenletei alapján új módszert dolgozott ki a fogaskerekek méretezésére. Az 1920-as években bevezette a fogaskerék-számításba az involut függvénynek elnevezett új szögfüggvényt. A fogkapcsolás kinematikájának vizsgálata során számos korábban tisztázatlan problémát oldott meg. Az első magyar fogaskerék-monográfiák szerzője.