Amerikai matematikus
A Harvard egyetemen tanult, majd a Chicago-i egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot. Ezután meghívták a princetoni egyetemre, ahol 1926-ban tanszékvezető professzor lett. 1932-ben lemondott professzori állásáról és az akkor létrehozott Institute for Advanced Study első matematikaprofesszora lett. Nagy szerepe volt abban, hogy megnyerte az intézetnek Albert Einsteint és Neumann Jánost, valamint abban is, hogy Eckert, Mauchly és Goldstine pénzügyi támogatást kaptak az ENIAC fejlesztésére. 1950-ben vonult nyugalomba. Legfontosabb eredményeit a topológia területén érte el. 1905-ben bebizonyította Jordan görbetételét. Számos tudományos társaság tagja, több egyetem díszdoktora volt. Az American Mathematical Society 1961-ben emlékére Oswald Veblen-díjat alapított.