Ornitológus
Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. 1921-ben lépett a Madártani Intézet kötelékébe. 1927-ben doktorált, 1933-ban a Madártani Intézet adjunktusa, 1935-ben főadjunktus. 1944-ben elhurcolták, s a nyilasterror áldozata lett. 1936-ban és 1937-ben két kutatóutat vezetett Kisázsiába. Az útjai során gyűjtött anyagból számos új alak került ki (földikutya, bogár, csiga stb.). A táplálkozástan terén munkássága alapvető. Számos, Magyarországra nézve új madárfajt és alfajt mutatott ki a magyar faunából. Az ő érdeme a fiatal magyar ornitológusgárda megszervezése és irányítása. Herpetológiával is eredményesen foglalkozott.