Angol matematikus
A Cambridge-i Királyi Kollégiumba iratkozott be, G. H. Hardy is a tanára volt. Főként a kvantummechanika, a logika és a valószínűségszámítás érdekelte. 1936 és 1938 között Ph.D. fokozatot szerzett a Princeton Egyetemen, ahol Alonzo Church volt a tanára. 1936-ban kidolgozta a Turing-gép fogalmát a matematikai számítási eljárások, algoritmusok precíz leírására. Ezzel megvetette az absztrakt automaták elméletének alapjait. 1939-ben hazatért Cambridge-be, előadásokat hallgatott Ludwig Wittgensteintől a matematika alapjairól. A 2. világháború alatt nagy eredményeket ért el a német rejtjelkódok (Enigma) feltörésében. 1945 és 1948 között a Nemzeti Fizikai Laboratóriumban, az ACE (Automatic Computing Engine) programon dolgozott és elméleti munkákat publikált programozásról, neurális hálókról, mesterséges intelligenciáról. 1949-ben a Manchesteri Egyetem számítástechnikai laboratórium igazgatójának nevezték ki, ahol a legkorábbi igazi számítógépek egyikének, a Manchester Mark 1-nek a szoftverén dolgozott. 1952-től 1954-ben a biomatematika foglalkoztatta.