Német fizikus
Kémiát és fizikát tanult Berlinben. Tanulmányai elvégzése után kémiát tanított a poppelsdorfi mezőgazdasági akadémián. 1864-ben a rigai műegyetemre hívták. Ezután figyelmét mindinkább a fizika felé fordította. 1868-tól Grazban, majd 1876-tól a drezdai műegyetemen a fizika tanára. Jelentős eredményeket ért el az elektrosztatika kutatásának területén. Nevezetes találmánya a Schlieren fotográfiai eljárás, melynek segítségével lefényképezhető változó sűrűségű folyadékok áramlási képe. Az eljárást széleskörűen használják a repülőmérnöki vizsgálatokban a repülőgépek, illetve űreszközök körüli légáramlások, lökéshullámok vizsgálatára. Szerkesztett higanyos légszivattyút és influenciagépet.