| Tigyi András Kaposvár, 1924. dec. 3. - Pécs, 2001. nov. 16. Neurofiziológia, sejtbiológia, molekuláris biológia, egyetemi tanár A Pécsi Orvostudományi Egyetem Orvosi Biológia Intézetének alapító igazgatója, a molekuláris biológia hazai oktatásának úttörője. 1949-ben szerzett doktori fokozatot a Pécsi Tudományegytem orvosi fakultásán. Ugyanebben az évben kezdett el dolgozni az élettani tanszéken. Tigyi András Lissák Kálmán akadémikus irányítása alatt kezdett el dolgozni a neurofiziológia területén. 1958-ban szerezte meg tudományos kandidátusi fokozatát, disszertációját a neurohormonális szabályozásról írta. 1962-ben kinevezték az Orvosi Biológiai Kutatócsoport vezetőjévé. 1970-ben, amikor ez a csoport önállóvá vált, kinevezték professzornak és az újonnan alakult Biológiai Tanszék vezetőjének. Tudományos érdeklődése később a sejt- és molekuláris biológia felé fordult. Egyéves látogatása a Glasgow-i Egyetem Biokémiai Tanszékén, ahol az RNS-anyagcserét tanulmányozta, nagy hatással volt későbbi tudományos, oktatói és tanári pályafutására. Ő volt az első, aki sejt- és molekuláris biológiai kutató- laboratóriumot hozott létre a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Ösztönözte és támogatta fiatal kollégáit, hogy kutatási lehetőségeket szerezzenek vezető külföldi egyetemek és kutatóközpontok laboratóriumaiban Moszkvától Houstonig, Marburgtól St. Louisig és Bostonig. Tanszékvezetőként sokféle kutatást felügyelt, amelyek a szekréció sejtmechanizmusaival, a génkifejeződés szabályozásával és az mRNP transzport mechanizmusával emlős sejtekben, a kémiai karcinogenezis molekuláris és sejtbiológiai aspektusaival, valamint a szilikózis patológiai mechanizmusaival foglalkoztak. Több korábbi kollégája, akik az ő vezetése alatt dolgoztak, később egyetemi tanárok lettek. Két évtizeden át az Acta Biologica Hungarica szerkesztőbizottságának tagja is volt. Nyugdíjasként, a szörnyű betegség árnyékában is bejárt az intézetbe, végezte a munkáját, amíg tudta. Azután végleg visszavonult, tudva, hogy már nincs visszatérés. A halál megváltásként jött el számára. (Dr. Josef Makovitzky)
|  | | Web dokumentumok |