Bölcsész doktor, a természettudomány tanára.
Tizennyolc éves kora előtt a piarista rendbe lép, a grammatika tanítójaként kezd, 1939-ben tesz szerzetesi fogadalmat. Vácon, Nyitrán és a Pozsony környéki Szentgyörgyön filozófiát, teológiát tanul; 1843-ban pappá szentelik, 1944-ben bölcsésztudor doktor. 1845 és 1848 között Temesváron és Szegeden tanár; 1848 novemberében nemzetőrként részt vesz a szamosújvári csatában. A rendházba való visszatérte után Kolozsváron, Sátoraljaújhelyen, Korponán, Szentgyörgyön, Veszprémben tanít görögöt, történelmet, természettant. Több tankönyvet ír, melyek közül az Elemi géptan (1854) emelkedik ki. Halálának ideje, helyszíne nem ismert; vélhetően 1890 körül a Dunántúlon következett be. (Hujter Mihály)