Csillagász
A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári diplomát, majd doktori oklevelet szerzett. 1900-ban az ógyallai csillagvizsgáló adjunktusa, 1912-től pedig obszervátora volt. Ugyanebben az évben szerzett magántanári képesítést is. Jelentős szerepe volt az 1921-ben alapított svábhegyi Csillagvizsgáló megszervezésében és munkásságának megindításában. 1921-től a svábhegyi csillagvizsgálóban működött, 1935-ben mint főobszervátort nyugdíjazták. Foglalkozott többek között a nagy Fermat tétellel is, s néhány konkrét esetben megoldást is talált. A csillagászat több ágát művelte. foglalkozott a Nap mozgásával, a csillagok hőmérsékletének meghatározásával. Már 1902-ben (elsőként) módszert dolgozott ki a szín- és fénymérés alapján végzett csillag-hőmérséklet meghatározásra. Részt vett az "Ógyallai csillag fényesség katalógus" mérésében, majd megkezdte a fotografikus fényességjegyzék munkálatait. Működésének utolsó éveiben kisbolygók észlelésével foglalkozott. Fő működési területe az asztrofotometria volt. Jelentős megfigyelési anyagot tett közzé. A székesfehérvári Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló (TELAPO) 1993. óta viseli a nevét. Az Astronomische Gesellschaft és a Szent István Társulat tagja. (Bartha Lajos)