| Szilárd Leó Budapest, 1898. febr. 11. - La Jolla, USA, 1964. máj. 30. Magyar születésű amerikai fizikus, feltaláló, biológus "Entrópiacsökkentés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására."
című, dolgozatában (Berlinben, 1929.) az értelem információtermelő
szerepének és a hőtan II. főtételének összefüggését vizsgálta, ezt ma az
informatika és az agykutatás kiindulópontjának tekintik. Berlinben számos
szabadalma született, az egyik - Einsteinnel közösen - egy új típusú
hűtőgépre, amelyben nincs könnyen meghibásodó forgó alkatrész vagy dugattyú.
1933-ban Angliába költözött, ahol felismerte a nukleáris láncreakciót, az
atombomba elvi alapját. 1939-ben a New York-i Columbia egyetemen végezte el
a feltevéseit ellenőrző méréseit, amelyek bizonyították, hogy az urán
hasadását neutronsokszorozás kíséri. Enrico Fermivel közösen
szabadalmaztatta az úgynevezett rácsreaktort. 1939-ben Einstein többek között
az ő kezdeményezésére hívta fel Roosevelt elnök figyelmét az uránhasadás
katonai alkalmazásának lehetőségére. Az 1940-es évek elején tevékenyen részt
vett az atomfegyver kidolgozásában. 1945 tavaszán Einsteinnel együtt
figyelmeztették az elnököt az atombomba bevetésének szükségtelen voltára.
Később az atomfegyverek korlátozásának egyik legaktívabb harcosává vált. A
világháború után biológiával foglalkozott, az élet alapproblémáira alkalmazta
a fizika egzakt módszereit. A fizika reprodukálható kísérleti feltételeit
átültette a biológiába, így alkotott meg például egy, a baktériumok szaporodásának vizsgálatához változatlan feltételeket biztosító kemosztátot. Legfontosabb tudományos eredményei a magfizika és a biológia tárgyköréből származnak. A biofizika atyjának is őt tekintik.
| | | Web dokumentumok |