Matematikatanár, oktatáspolitikus
Az ELTE matematika-fizika tanári szakán végzett 1971-ben. Az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa lett, ahol fő feladata először az általános iskolai matematikatanítás korszerűsítésében való részvétel volt a Varga Tamás vezette munkacsoportban. Társszerzője a matematika tantervnek (1978). Megtervezte és megszervezte az új tanterv tanítására felkészítő, iskolatelevízióval segített regionális tanfolyamok rendszerét. 1991-től haláláig főállásban a Budapesti Tanítóképző Főiskolán tanított, ahol az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar matematikai tanszékvezetője volt főiskolai tanári beosztásban. PhD címét 1995-ben szerezte; értekezését a hazai matematikatanítás nemzetközi összehasonlításáról írta. 1977-től élete végéig tagja volt a svájci bejegyzésű CIEAEM Nemzetközi Matematikatanítási Bizottságnak, 1988-tól 1992-ig a bizottság alelnöke, 2003 és 2007 között pedig az elnöke. Kitüntetései között Beke Manó-díj (1989, 2001) és Széchenyi professzori ösztöndíj (2000) is található. Számos könyvet írt, melyek közül a "Kivi és Apó" továbbá "A játék matematikája" címűt sokszor kiadták. (Hujter Mihály)