Orvos, hisztológus, neurobiológus, egyetemi tanár
Középiskolai tanulmányait Egerben végezte, majd egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kezdte meg 1946-ban. Orvosi diplomáját 1952-ben kapta meg. Már medikus évei során Szentágothai János munkatársaként dolgozott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetében, amelyre minden alkalommal a béke és a tudomány szigeteként emlékezett. 1956-ban adjunktusnak nevezték ki, 1964-ben megszerezte a biológiai tudományok kandidátusa címet, majd 1966-tól egyetemi docensként az Anatómia Intézetben. Pécsi éveiben hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányutakon vett részt, többek között Hollandiában és az Egyesült Államok számos egyetemén. A biológiai tudományok doktora cím megszerzése (1970) után 1972-ben egyetemi tanári kinevezést kapott, majd 1975-ben Krompecher professzor nyugdíjba vonulása folytán megüresedett intézetigazgatói pozíciót a Debreceni Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetében. 1985-től az MTA levelező-, majd 1993-tól az MTA rendes tagja volt. Székely professzor tudományos munkásságából külön kiemelendők a még Pécsett végzett, a gerincvelő végtagmozgató apparátusának szerkezeti és működési leírását célzó, úttörő jellegű végtagtelep-áthelyezéssel végzett kísérletei. A Debreceni Egyetemen eltöltött csaknem két évtizedes kutatási periódusának fő témája szintén az idegrendszer szerveződési törvényszerűségeinek vizsgálata volt a tectum opticum, a gerincvelő és az agytörzs területén. Vezetése alatt a Debrecenben általa meghonosított, majd megerősödött neurobiológiai iskola fő erősségévé a módszertani repertoár gazdagsága és az eredmények funkcionális szemléletű interpretálása vált. (Dr. Josef Makovitzky)