Építészmérnök
Oklevelet a budapesti műegyetemen szerzett 1908-ban. Ezt követően Erdélyben vasutat tervezett és építésvezető volt. 1910-ben egy bécsi cégnél dolgozott, ahol megismerkedett a vasbeton szerkezetek számítási és méretezési módszerével. 1911-ben Magyarországon egy nagyvállalatnál végzett önálló statikai tervezéseket, nevéhez fűződik többek között a marosvásárhelyi kultúrpalota vasbeton szerkezetének tervezése. 1919-ben közgazdasági mérnöki oklevelet szerzett. Az 1. világháború után hosszabb ideig Lengyelországban és Csehszlovákiában dolgozott. 1928-1948 között önálló statikai mérnöki irodája volt. Ekkor készítette a bánhidai erőmű, a peremartoni kénsavgyár, a várpalotai széntorony statikai terveit. Az 1948-1959 közötti időszakban az Építéstudományi Intézet, a Magasépítési Tervező Intézet, a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat és a Mélyépítési Tervező Vállalat statikus tervezője. Több híd, víztornyok, 1949-ben a hajdúnánási 400 vagonos gabonasiló vasbeton terveit készítette. Több munkáját hazai és külföldi szakmai folyóiratok ismertették.