Fizikus, űrkutató
1966-ban szerzett fizikus diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kezdetben elméleti részecskefizikusként csoportelméleti módszerekkel foglalkozott az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében. Az űrkutatás felé a 80-as években fordult a figyelme, amikor lehetőség nyílt a Halley üstököshöz indított VEGA űrmisszióban (Interkozmosz) való részvételre, amelyben az irányító testület társvezetője lett. A későbbiekben vezetésével magyar kutatók további komoly nemzetközi űrkutatási programokhoz is csatlakozhattak. Ezek közé tartozott például a Phobos-2 (Interkozmosz), a SOHO (NASA/ESA), a Cluster (ESA), a Venus Express (ESA), a Cassini-Huygens (NASA/ESA/ASI), a Rosetta-Philae (ESA), a BepiColombo (ESA/JAXA) és a JUICE (ESA) űrmisszió is. A KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézetének igazgatói pozícióját 1975 és 2002 között töltötte be. 2002-től 2010-ig az MTA Kutatóintézeti Főosztályának, majd Kutatásfejlesztési és Innovációs Főosztályának vezetőjeként szervezte és támogatta az akadémiai kutatóhálózat munkáját. 1986 és 2003 között a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke volt. Több űrkutatáshoz kapcsolódó nemzetközi tudományos szervezet (COSPAR, IAA, Europlanet) vezetőségébe beválasztották. Oktatóként és témavezetőként is fontos szerepe volt a kutatói utánpótlás nevelésben. Tudományos pályája során több, mint 300 publikáció szerzője, illetve társszerzője volt. Számos díjban és elismerésben részesült, 1986-ban Állami Díjat kapott, 1989-ben Fonó Albert díjjal, 1991-ben MTESZ díjjal ismerték el tevékenységét. 2007-ben neki ítélték a rangos Bay Zoltán díjat, 2008-ban pedig MTA Pro Scientia Hungarica Éremmel tüntették ki. (Űrfizikai Osztály munkatársai)