Politikus, kultúr- és tudománypolitikus, mecénás
A "legnagyobb magyar". Szerteágazó katonai, politikai, közgazdasági tevékenységet fejtett ki. 1825-ben egy évi teljes jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Magyarország műszaki, technikai fejlődéséhez, külföldi utazásainak tapasztalatait felhasználva korszakos jelentőségű módon járult hozzá. Ő hozta be az országba az első gőzgépet. Kezdeményezője volt a vasútépítésnek, a folyami és balatoni gőzhajózásnak, a Duna hajózhatóvá tételének, a Tisza szabályozásának, az első állandó Duna-híd, a ma nevét viselő Széchényi Lánchíd megépítésének. 1833-tól 10 éven keresztül az Al-Duna szabályozását irányította József nádor megbízásából, hajózhatóvá tette a Vaskapu-szorost. 1848 áprilisától szeptemberig, a Batthyány-kormány közlekedésügyi minisztere volt, ekkor idegrendszerének összeomlása miatt egy döblingi szanatóriumba került. Itt 1860-ban "a jelek szerint Széchenyi István öngyilkos lett". Fia Széchenyi Béla, gróf.