Magyar-amerikai csillagász, gépészmérnök, egyetemi tanár
A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát 1944-ben. Ezen az egyetemen doktorált 1946-ban, Egerváry professzor tanítványaként az égi mechanikai háromtest-problémáról írott disszertációval. 1947-ig itt volt tanársegéd, ekkor kivándorolt (akkori szóhasználattal: disszidált) az Amerikai Egyesült Államokba. 1947-1952 között a Virginia State University-n, 1952-1957 között a University of Maryland-en és a George Washington University-n, 1962-től 1968-ig a Yale Egyetemen oktatott, majd 1968-tól a University of Texas at Austin professzora volt. Az égi mechanika tudományterületének, ezen belül a háromtest-problémára vonatkozó kutatásoknak világszerte ismert képviselője volt. 1957-tól, az Egyesült Államok űrprogramjának megerősödésétől kezdve részt vett abban, és jelentősen hozzájárult az Apollo program sikeréhez. Nevezetes, "Theory of Orbits" című könyvét, a háromtest-problémára irányuló kutatások alapművének tekintik.