| Szabó János Rád, 1925. szept. 26. - Budapest, 1990. márc. 19. Elméleti fizikus, egyetemi tanár A váci piarista gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Novobátzky Károly hamar felfigyelt a tehetséges és kiváló tanári képességekkel megáldott hallgatóra, s Nagy Károllyal és Marx Györggyel együtt őt is felvette maga mellé, az elméleti fizikai tanszékre. Három éves aspirantúrája végén, a magnetohidrodinamikai lökéshullámokról írt disszertációjának sikeres megvédése után lett Szabó János a fizikai tudományok kandidátusa. Jó előadói képessége, frappáns előadásai népszerű tanárrá tették az ELTE-n, nemcsak a hallgatók, de kollégái körében is. Kedvenc témájának kutatásába bevonta a nála csak néhány évvel fiatalabb Abonyi Ivánt is. Híre messze terjedt, külföldi konferenciák kedvelt előadója volt, ebben sokrétű nyelvtudása segítette. 1961-ben a miskolci műegyetem fizikai tanszékének lett a vezetője, s néhány év kihagyásával egészen 1985-ös nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott. Eredményes plazmafizikai és magnetohidrodinamikai kutatásait csaknem száz magas színvonalú szakmai publikációja és számos külföldi meghívása hitelesítette. (Dr. Radnai Gyula)
| | | Web dokumentumok |