Német matematikus, matematikatörténész
A berlini egyetemen matematikát és fizikát tanult. Tanárai között voltak Kronecker, Kummer és Weierstrass, utóbbi volt rá a legnagyobb hatással. 1884-ben végezte el az egyetemet, majd 1886-ban matematika-fizika tanári képesítést is szerzett. A doktori fokozatot 1891-ben érte el. 1895-ben a königsbergi egyetemre hívták, Minkowski utódjául és javaslatára. 1897-től kezdve nyolc éven át a kieli egyetem professzora volt. Ezt követően Hannoverben, majd a karlsruhei egyetemen tanított. 1912-től a heidelbergi egyetem második matematika tanszékének megszervezésével bízták meg. Eredményeit elsősorban az analízis, mechanika és differenciálgeometria területén érte el. A matematika története területén az egyik legfontosabb Euler összes műveinek kiadása volt. Az első Bolyai-monográfia szerzője. 1900-tól az MTA tagja.