Amerikai fizikus, Nobel-díjas
1955-ben a pennsylvaniai egyetemen végzett, majd Chicagoban doktorált 1959-ben. A Bell Laboratóriumban dolgozott, lézerek és félvezető anyagok, VLSI eszközök kutatásával foglalkozott. Willard S. Boyle-lal 1969-ben feltalálták a töltéscsatolt detektort (CCD), ami forradalmasította az elektronikus képalkotó technológiát, és mára a mindennapok részévé vált. Tagja volt az Amerikai Fizikai Társaságnak és a Nemzeti Mérnöki Akadémiának, 31 amerikai szabadalommal rendelkezett. 2009-ben Willard S. Boyle-lal a fizikai Nobel-díj felét kapták "a képalkotó félvezető áramkör: a CCD-szenzor feltalálásáért." A díj másik felével Charles Kaot tüntették ki "az optikai szálakon történő fénytovábbítással kapcsolatos úttörő eredményeiért". (Piriti János)