| Schickard, Wilhelm Herrenberg, 1592. ápr. 22. - Tübingen, 1635. okt. 24. Német matematikus, hebraista A tübingeni egyetemen teológiát és keleti nyelveket tanult. 1613-ban luteránus lelkész lett. 1619-ben a tübingeni egyetemen a héber nyelv professzorának nevezték ki, majd 1631-ben a csillagászat professzorává. Igen nagytudású, széles érdeklődésű ember volt, jeles térképész, a fa- és rézmetszésnek is szakértője. 1617-ben találkozott Keplerrel, akivel szoros barátságot kötöttek. Csillagászati számításokat végzett, fa- és rézmetszeteket készített Kepler könyve számára. Ő tervezte 1623-ban Pascalt megelőzve, az első mechanikus számológépet Kepler asztronómiai számításainak segítésére. A gép első példánya egy tűzesetben megsemmisült, leírására csak 1957-ben bukkantak rá Kepler iratai között. A csillagos égről új elgondoláson alapuló térképet készített. A heliocentrikus rendszer meggyőződéses híve volt. Készített egy mechanikus modellt, ún. telluriumot, mely a Föld és Hold mozgását szemléltette. 1631-ben publikált könyve lehetővé tette a Hold helyzetének tetszőleges időpontban való meghatározását. Mint térképész, 1624-ben elkészítette az addig legpontosabb térképeket a württembergi hercegségről. A Hold egyik kráterét róla nevezték el.
| | | Web dokumentumok |