Vegyészmérnök, hidrogeológus
A budapesti műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett 1911-ben, majd ugyanott az agrokémiai tanszéken dolgozott az 1. világháború kitöréséig. 1920-ban került a Magyar Királyi Földtani Intézetbe, ahol Treitz Péter mellett dolgozott. 1924-ben a budapesti Tudományegyetemen földtanból szerzett doktori fokozatot, majd Rockefeller-ösztöndíjat kapott s két és fél évig a zürichi Műegyetemen dolgozott. A Földtani Intézetbe tért vissza és itt dolgozott főgeológusként nyugdíjba vonulásáig. Foglalkozott a magyar medence negyedkori földtani történetével. 1939-től a kárpáti duzzasztógátak műszaki geológusa. Külföldön is nagy feltűnést keltett komplex geológiai, kőzetkémiai kutatási módszereivel és eredményeivel. Kutatási eredményeinek érvényességét a legújabb vizsgálatok is igazolták.