Benedek-rendi tanár, író, természettudós
Ő volt a darwinizmus első és legismertebb magyarországi terjesztője. 1840-től Győrben volt tanár. 1841-ben a pesti egyetemen bölcsészdoktor lett. A szabadságharcban tábori papként résztvett, így annak bukása után 1850-ben emigrálni kényszerült. Londonban telepedett le. Többek között Kossuth gyermekeit is tanította. 1861-ben Székesfehérvár országgyűlési képviselőnek, Győr város bizottsági tagnak választotta, de ő nem folyamodott kegyelemért. 1862-től a magyar újságoknak írt közleményekben, majd Fajkeletkezés c. könyvében a darwinizmust ismertette. 1866-ban tért haza. 1867-71-ben az MTA Értesítőjét szerkesztette, 1867-től Pér kerület (Győr vármegye) országgyűlési képviselőnek választotta. Rudolf trónörököst és Mária Valéria főhercegnőt is tanította. 1871-ben kilépett a Benedek-rendből, 1872-ben pozsonyi nagyprépost, majd 1873-ban választott (szkodari) püspök is lett. 1883-tól Pozsonyban élt. Gazdag könyvtárát a pozsonyi Toldi-körnek hagyta. Korábban szépirodalommal is foglalkozott; pannonhalmi teológiai tanulmányai közben Kisfaludy Károlyt követő stílusban több színművet írt. Részt vett a Magyar Történelmi Társulat alapításában is. Érdekes emlékiratait Napló töredék (Pozsony) címmel 8 kötetben, 10 példányban adta ki. 1847-től az MTA tagja volt.