Dán csillagász, matematikus
Apja vette fel a szülőhelyére, egy dán sziget nevére utaló "Rømer" nevet. A modern irodalomban többnyire a latinos Roemer vagy Römer alak használatos. Koppenhágai egyetemi évei alatt rendezte sajtó alá Tycho Brahe kéziratos munkáit. 1672-ben a párizsi Királyi Obszervatórium munkatársa lett. XIV. Lajos felkérésére a trónörökös oktatója volt. A Jupiter holdjainak megfigyeléséből arra következtetett, hogy a fény véges sebességgel terjed. A fénysebességre számszerű adatot nem közölt, az első számítást levélbeli közlése alapján Christiaan Huygens végezte. 1781-ben visszatért Koppenhágába, ahol kinevezték az egyetem matematika professzorává, és a Királyi Csillagvizsgáló (a Rundetarn, Kerek-torony) igazgatójává. Csillagászati észlelései mellett elkészítette Dánia első geodéziai felmérését. Legtöbb kézirata az 1728. évi tűzvészben pusztult el. Nevéhez fűződik több, korszerű formában ma is használatos csillagászati műszer megszerkesztése, ezeknek egy részét otthonában berendezett házi obszervatóriumában szerelte fel. 1688 után több, jelentős közéleti állást is vállalt. V. Keresztély dán király az útmutatása alapján rendelte el a naptárreformot Dániában (1700). A Francia Tudományos Akadémia tagja, a berlini Királyi Akadémia tiszteletbeli tagja, a párizsi Obszervatóriumon emléktábla, egykori lakóháza helyén a Roemer Muzeum, valamint egy holdkráter és az 1657.sz. kisbolygó őrzi emlékét. (Bartha Lajos)