| Reiman István Fülek, Csehszlovákia (ma Szlovákia), 1927. febr. 26. - Budapest, 2012. márc. 11. Matematikus, egyetemi tanár Az elemi iskola 4 osztályának elvégzése után a losonci csehszlovák állami gimnázium magyar tagozatán végezte az első két osztályt. Szülőföldjének visszacsatolása után magyar intézményben folytatta tanulmányait. Leventeként 1944 novemberének végén kellett katonai szolgálatra jelentkeznie. Előbb nyilas pártszolgálatosok Németországba szállították, majd az Elba partján szovjet fogságba került. Viszontagságos fogvatartása 1948 májusáig tartott. Matematika-fizika tanári szakot végzett 1949 és 1953 között az ELTE-n; ott tanított 1970-ig, amikor a matematikai tudományok kandidátusa lett. Utána a BME oktatójaként tevékenykedett nyugdíjazásáig, 1996-ig. Tanszékvezető is volt 1986 és 1992 között. Reiman István 1961-től 2002-ig a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák magyar csapatának felkészítője volt az úgynevezett Reiman-szakkör által, amely a hetvenes években minden második szombaton volt, a júniusi intenzív olimpiai felkészítő előkészítőjeként. A szakkörre vidékről is jártak középiskolások, akik tanáraival Reiman tanár úr intenzív konzultációkat
folytatott. Pista bácsi feladatai rendkívül érdekesek, a változatos matematikai gondolkodás fejlesztői voltak. Reiman István sok-sok jó könyve közül az 1986-os kiadású, "A geometria és határterületei" című az egyik legjobb. Reiman István számos hazai és nemzetközi kitüntetésben részesült. (Hujter Mihály)
| | | Web dokumentumok |