Német matematikus, csillagász
Eredeti neve Johannes Müller. Lipcsében és Bécsben tanult. Peuerbach tanítványa és barátja volt, együtt dolgoztak Ptolemaiosz Almagestjének javított latin fordításán. A munkát Peuerbach halála után Regiomontanus folytatta és fejezte be. 1461-től Itáliában Bessarion kardinális udvarában tartózkodott, itt a görög matematika és csillagászat további klasszikus műveivel ismerkedett meg. 1467-ben Vitéz János esztergomi érsek hívására Magyarországra jött, aki az akkor újonnan megalapított pozsonyi egyetem (Academia Istropolitana) professzorának is meghívta. Mátyás király udvarában a Corvina könyvtár görög kéziratait rendezte. Magyarországon írta Ephemerides című csillagászati művét, amelyet Kolumbusz is felhasznált felfedező útján, valamint itt készítette el trigonometriai munkáját és táblázatait. 1471-ben Nürnbergbe távozott, ahol további csillagászati megfigyeléseket végzett és egy nyomdát is alapított. Ő készítette 1473-ban az első olyan táblázatot, amely bármely időpontra meghatározza a Nap és a Hold egymáshoz viszonyított helyzetét. Ennek a földrajzi hosszúság meghatározásában volt fontos szerepe, különösen az éjszakai hajózásnál. 1475-ben IV. Sixtus pápa Rómába hívta, hogy a naptárreformban közreműködjék, itt is halt meg, hirtelen.