Orvos, állatorvos, parazitológus, egyetemi tanár
1886-ban orvosdoktorrá avatták Budapesten. Eleinte a budapesti Tudományegyetemen Schulek Vilmos tanár szemklinikáján, később két évig Fodor József tanár mellett a közegészségtani tanszéken működött. 1888-ban külföldi tanulmányutat tett. 1890-ben a budapesti M. kir. Állatorvosi Tanintézetben állatorvosi oklevelet szerzett. 1890-ben a kórbonctani tanszék vezetésével bízták meg. A kórbonctani tanszék élén állt csaknem 30 éven át; 1901-1903-ban és 1911-1912-ben prorektor volt. A tanítás mellett önálló kutatómunkával is foglalkozott. Vizsgálatai főleg élősködőkre vonatkoztak, különösen a férgeknek volt kutatója. A kórbonctanban a fertőző betegségek, a halak betegségei iránt érdeklődött. Szerkesztője volt az Állatorvosi Lapok, a Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből és az Állattani Közlemények folyóiratoknak és kiadója az Állategészség című folyóiratnak. A Magyar Országos Állatorvos Egyesület titkára, majd főtitkára volt. 1903-tól az MTA levelező tagja.