Fizikus, a História-Tudósnaptár kezdeményezője
1962-ben végzett az ELTE matematika-fizika szakán, majd ugyanitt dolgozott: 1962 és 1970 között a Kísérleti Fizika, 1970 és 2006 között az Általános Fizika, 2006-tól az Anyagfizika Tanszéken. 1990-től volt a fizikai tudományok kandidátusa. Évtizedeken át tanította az egyetemen a fizikus és a fizika tanárszakos hallgatókat. Szoros kapcsolatot tartott a középiskolákban fizikát tanító kollégákkal, szívügyének tekintette a fizika oktatásának, a tehetségek felismerésének és gondozásának kérdését. 25 éven át volt az Eötvös Loránd Fizikaverseny feladatkitűző bizottságának elnöke, évtizedekig volt a KöMaL fizika szerkesztőbizottságának vezetője, valamint az országos fizika felvételi bizottság tagja, majd elnöke. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak főtitkárhelyetteseként és elnökhelyetteseként is tevékenykedett. Országszerte és határainkon túl is szívesen tartott előadásokat, vett részt fizikaversenyek zsűrijében. Dér Jánossal és Soós Károllyal közösen alkotott középiskolai feladatgyűjteményük a fizikát tanuló diákok generációinak volt népszerű segédeszköze. Tevékenységének másik fontos témája a fizika, elsősorban a magyarországi fizika történetének, a fizika tanításának és tanárainak kutatása, emlékeik megőrzését segítő dokumentálása volt. Kezdeményezésére jött létre a História-Tudósnaptár is, amelynek sikerességéhez több száz, a rá jellemző igényességgel megírt szócikkel járult hozzá. Munkásságát a Prométheusz-éremmel (1989), a Zemplén Jolán Emlékéremmel (1989), az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Érmével (1994) és a "Bonis Bona - A nemzet tehetségeiért" Életmű díjjal (2020) ismerték el. (Piriti János)