Vegyész, egyetemi tanár
A budapesti egyetem bölcsészkarán végezte tanulmányait. Németországban volt tanulmányúton. Az 1. világháború után Buchböck Gusztáv mellett lett tanársegéd az egyetem III. sz. Kémiai Intézetében. 1924-ben a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola kémia professzorává nevezték ki. 1948-ban a budapesti műegyetem Szervetlen Kémiai Tanszékének vezetését vette át. 1953-ban a szilikonok területén elért eredményeiért Kossuth-díjjal tüntették ki. Tudományos munkássága igen sokrétű volt. Elsősorban a fizikai kémia területén működött. Vizsgálta az elektrokinetikus potenciállal kapcsolatos jelenségeket és fontos eredményeket ért el binér rendszerek egyensúlyának vizsgálata terén. Magyarországon talán a legtöbbet tette a modern fiziko-kémiai kutatómódszerek elterjesztéséért. 1956-tól az MTA tagja.