Angol természetfilozófus, teológus, fizikus, kémikus
1755-ben segédlelkész lett egy független presbiteriánus gyülekezetben. Teológiai fejlődése a család kálvinizmusától a Szentháromság teljes tagadásához vezetett. 1758-ban iskolát nyitott, érdeklődni kezdett a természettudományok iránt, és kísérleti eszközöket készített. Londonban kiváló tudósokkal, köztük Benjamin Franklinnel találkozott. 1766-ban tagjává választotta a londoni Royal Society (Királyi Társaság). 1767-től a gázokat tanulmányozta. Ő volt az első, aki az akkor ismert három gáz (levegő, szén-dioxid, hidrogén) mellett további gázokat fedezett fel és különített el, köztük a nitrogén-oxidokat és a hidrogén-kloridot, valamint az oxigént. 1774-ben Párizsban Lavoisier-val találkozott, és ismertette vele eredményeit, az újonnan felfedezett gáznak Lavoisier adta az oxigén nevet. Priestley - felfedezése ellenére - a flogisztonelmélet híve maradt. A francia forradalomhoz közel álló nézetei miatt 1791 után az Egyesült Államokba kényszerült emigrálni.