Francia matematikus
Tanulmányait Marseille-ben kezdte, majd a párizsi École Normale Supérieure-ben folytatta. Doktori disszertációja kidolgozásához ösztöndíjasként tanulmányokat folytatott Németország több egyetemén. 1933-ban publikálta doktori tanulmányát. Egyik alapítója volt a Bourbaki csoportnak, ahonnan személyes okokból később kilépett. Fő érdeklődési területe a mértékelmélet, a klasszikus mechanika és a játékelmélet volt. 1960-tól 1969-ig, az intézet több részre osztásáig igazgatója volt az Institut Blaise Pascal-nak, az első francia elektronikus számítógépes kutató laboratóriumnak. Több úttörő jelentőségű tanulmánya jelent meg az optikai karakter-felismerés témakörében. Az első, (1936) és az utolsóként (1968) kiadott könyve is a játékelmélettel foglakozik. Mindkettő fontos szerepet játszik a matematika történetében.