Matematikus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. A harmincas évektől polgári iskolai tanár, 1945-48-ban középiskolai tanár, 1947-55-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára, 1955-től 1976-ban történt nyugdíjazásáig az ELTE professzora volt. A matematikai logika nemzetközileg ismert művelője, a rekurzív függvénytan elméletének és alkalmazásainak megalapozója. Jelentősek a matematikát népszerűsítő munkái. "Játék a végtelennel" c. könyvét számos nyelvre fordították le és sok kiadást ért meg. Széles körű tevékenységet folytatott az alsófokú és középiskolai matematikaoktatás korszerűsítése és a matematikaszakos tanárképzés színvonalának emelése érdekében. Több nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Kossuth-díjjal tüntették ki 1951-ben, Állami díjjal 1970-ben. Az MTA levelező tagjává választották 1973-ban.