Amerikai fizikus, Nobel-díjas
A General Electric vegyészmérnökeként katódsugárcsövek tervezésén dolgozott, közben atomfizikát tanult. 1955-ben doktorált a Columbia Egyetemen Isidor Rabinál, majd a Michigan Egyetemen szóráskísérleteket végzett a későbbi Nobel-díjas Samuel Ting munkatársaként. 1963-tól Kaliforniában a Stanford Egyetem SLAC gyorsítójánál végzett kísérleteket. A 70-es évek elején épített új elektron-pozitron-ütköztetővel kapott legfontosabb eredménye a tau-részecske felfedezése volt 1975-ben, amely a harmadik részecskecsalád első tagjaként a részecskefizika Standard Modelljébe illeszkedett. A felfedezésért 1995-ben fizikai Nobel-díjat kapott Frederick Reinesszel megosztva, akit a neutrínó felfedezéséért díjaztak. (Piriti János)