Gépészmérnök, feltaláló
Bécsben szerzett gépészmérnöki, majd Karlsruhéban politechnikai oklevelet. Ezután 1859-ben Angliában, majd Franciaországban a malomiparban működött. 1864-től 1875-ig a debreceni István-gőzmalom igazgatója és a debreceni Gazdasági Akadémia tanára volt. 1880-1881-ben az USA-ban tanulmányozta a gabonakereskedelem, a malomipar és a közraktárügy helyzetét. Hazatérve a Leszámítoló és Pénzváltóbank igazgatója, az áruosztály vezetője lett. Megszervezte a közraktárakat Fiuméban, a közraktár mellett megépítette Magyarországon az első elevátort. Reorganizálta a Leszámítolóbank érdekeltségéhez tartozó Schönichen-Hartmann-féle újpesti hajógyárat. Részt vett a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. létrehozásában is. Kidolgozta a liszt színének vizsgálata alapján a lisztvizsgálat egyszerű módszerét, amely róla elnevezve "pekározás" néven nemzetközileg is elterjedt. 1921-től az MTA tagja.