| Peierls, Rudolf Ernst, Sir Berlin, 1907. jún. 5. - Oxford, 1995. szept. 19. Német születésű brit fizikus Mérnök szeretett volna lenni, de szemüveges lévén, a család lebeszélte erről. Fizikára iratkozott be Berlinben a tudományegyetemre, ahol Nernst és Planck előadásait hallgatta. Egy év után átiratkozott Münchenbe, Sommerfeldhez. Közben megszületett a kvantummechanika. 1928-ban a "sabbatical year"-re az USA-ba utazó Sommerfeld ajánlásával Lipcsébe ment át, Heisenberghez. Egy év múlva Heisenberg ment ki az USA-ba, Peierls pedig Zurichben, Paulitól kért és kapott doktori témát kvantummechanikából. Disszertációját Lipcsében védte meg 1929-ben. Három évig volt Pauli asszisztense, közben összebarátkozott az odalátogató Landau-val és Gamow-val. Egy ogyesszai konferencián ismerte meg az őt kísérő leningrádi fizikus lányt, akit 1931-ben feleségül vett. 1932-ben már együtt mentek Rómába, ahol Fermivel, majd 1933-ban Cambridge-be, ahol többek között Dirac-kal és Kapicával találkoztak. 1933-ban kétéves ösztöndíjat sikerült szereznie Lawrence Bragg-hez Manchesterbe, majd újra Cambridge-be ment, Kapica hűlt helyére, a Mond laboratóriumba. 1937/38-ban jutott végre professzori álláshoz Birmingham-ben, ahol több, Európából elüldözött zsidó tudóssal találkozott össze. A viszonylagos létbiztonság megsokszorozta szellemi teljesítőképességét. 1938-ban Orowan bíztatására megadta a kristályok diszlokációjára ható erő elméleti tárgyalását, 1939-ben pedig Otto Frisch-sel együtt nagyságrendileg jó becslést adott egy elképzelt atombombához szükséges urán tömegére. Ebből lett az a három oldalas Frisch-Peierls memorandum, mely 1940-től kezdve felgyorsította a háborús célú nukleáris kutatásokat Angliában, majd az USA-ban. A második világháború után ő is azok közé az atomtudósok közé tartozott, akik minden erejüket latba vetették az atomfegyverkezési verseny leállítására. Magyarul A természet törvényei c. könyve jelent meg Kosály György fordításában, 1963-ban. (Dr. Radnai Gyula)
| | | Web dokumentumok |