Német fizikus
Strassbourgban és Berlinben végezte egyetemi tanulmányait. Münsterben a Catholic Academy fizikai intézetében kezdett dolgozni, majd több munkahelyen is dolgozott fizikai intézetekben és egyetemeken. Kutatási területe az atomspektroszkópia és a sugárzás kvantumelmélete volt. 1889-ben meghatározta a gáznyomás és az átütési feszültség kapcsolatát. Kísérletileg kimutatta a Wien-féle sugárzási törvényt. 1908-ban a Balmer-formula érvényességét kiterjesztette az ultraibolya tartományra is, ahol kimutatta az ún. Paschen szeriesz létezését. Kísérletileg meghatározta a Rydberg-állandó értékét. Értékes vizsgálatokat végzett az elektromosság, hőtan és fénytan körében. Kiváló kísérleti eredményeihez hozzásegítették a saját készítésű eszközei is.