Holland csillagász, szociológus
1898-tól a leideni obszervatórium munkatársa volt. 1902-től a németországi Szocialista Párt által alapított berlini majd brémai iskoláján tanított. Meggyőződéses marxista lett, számos politikai, ideológiai tárgyú munkát publikált. Az 1. világháború kitörésekor visszatért Hollandiába, itt középiskolai tanárként működött. Kinevezését a leideni egyetemi obszervatóriumba az oktatásügyi miniszter 1918-ban politikai tevékenysége miatt meggátolta. Az amszterdami városi tanács azonban kinevezte a csillagászat oktatójának, majd 1925-ben professzorának az amszterdami egyetemen. 1925-ben megszervezte az amszterdami egyetem Csillagászati Intézetét. A Tejútrendszer csillagainak térbeli eloszlásával foglalkozott, hosszabb ideig Jáván tanulmányozta a Tejút déli égen látható szakaszát. Jelentős vizsgálatokat végzett a csillagok légkörére, a csillag-légkörök hidrogén mennyiségére és a naplégkör mennyiségi elemzésére vonatkozóan. A csillagászat történetéről megjelent összefoglaló műve ma is alapmunkának számít. Mindvégig a kommunista eszmék híve maradt. Az orosz forradalom eseményei azonban kiábrándították a lenini-sztálini irányvonalból. Fellépett az ún. szociáldarwinizmussal szemben. Tudományos eredményeit a Harvard Egyetem tiszteletbeli doktorátussal, az angol Királyi Csillagászati Társaság aranyéremmel ismerte el. Nevét a Hold egyik krátere, a 2378.sz. kisbolygó és az Amszterdami Csillagászati Intézet új elnevezése is őrzi. (Bartha Lajos)