Bencés fizikus, főiskolai tanár, fotóművész
1870-ben lépett be a Benedek-rendbe. Az érettségit követő években teológiát, matematikát és természettant tanult a rend pannonhalmi főiskoláján. 1877-1879-ig a győri gimnáziumban tanított, itt ismerkedett meg Jedlik Ányossal és barátságot kötött a Bierbauer Lipóttal, akivel együtt tanította a fizikát. 1879-től a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol tanárai voltak többek között Kondor Gusztáv, Petzval Ottó, Eötvös Loránd, Fröhlich Izidor, Szily Kálmán és jó barátságba került Bartoniek Gézával. 1880-ban szerzett tanári oklevelet, 1881-től a pannonhalmi főiskola fizikatanára. Elméleti és kísérleti fizikát tanított, gimnáziumi tanfolyamot is tartott, sőt néhány évig csillagászati földrajzot is oktatott földrajz szakosoknak. Kísérleteihez az eszközöket gyakran maga készítette, melyekkel folyamatosan gyarapította a főiskola fizikaszertárát. Foglalkozott az optika témakörével. Jedlik Ányos neki adta át híres osztógépének megrongálódott darabjait, melyet Palatin újra működőképessé tett és továbbfejlesztett. Zivatarjelző készüléket is szerkesztett, amely a légköri kisülésekből kiinduló elektromos hullámokat észlelte. Érdekelte a fotón bemutatható optikai, fizikai kísérletek megörökítése. Élete utolsó napjáig tevékenykedett.