Román születésű, amerikai biokémikus, citológus, Nobel-díjas
1940-ben szerzett diplomát a bukaresti egyetem orvosi karán, majd ugyanitt hat éven át belgyógyászgyakornokként dolgozott. 1946-tól az USA-ban, a New York-i egyetemen folytatta tanulmányait. Itt tanára volt Albert Claude, aki meghívta a Rockefeller Intézet patológiai osztályára, ahol ő is a Claude-féle sejtfrakcionálási módszer továbbfejlesztésén dolgozott. Tökéletesítették az elektronmikroszkópos metszetkészítés és szövetfixálás módszerét. Palade írta le először a mitokondriumok és az endoplazmatikus retikulum finomszerkezetét. Ő fedezte fel azokat a citoplazmában található apró részecskéket, melyek később a riboszóma nevet kapták. Leírta a hasnyálmirigy külső elválasztású mirigysejtjeinek működését. A hatvanas évek második felében a biológiai membránok keletkezési módját kutatta. 1973-ban a Yale Egyetem sejtbiológiai professzora lett. Itt elsősorban a szekrécióban szerepet játszó sejt alkotórészek membránjainak kölcsönhatásaival foglalkozott. 1974-ben Albert Claude-dal és Christian de Duve-vel kaptak megosztott orvosi-élettani Nobel-díjat a sejtek szervezeti és működési szerveződésének területén tett felfedezéseikért.