Író, műfordító
Régi nemesi családból származott. 1923-26-ban a kőszegi katonai alreáliskola, 1926-29-ben a budai katonai főreáliskola hallgatója. A budapesti egyetem matematika-fizika szakán, Fejér Lipót tanítványaként szerzett végbizonyítványt. Ezután újságírói, írói pályára lépett. 1933-tól a Budapesti Hírlap bridzsrovatának szerkesztője volt. A háború alatt légoltalmi szolgálatra osztották be, ez mentesítette a harctéri szolgálat alól, és lehetővé tette, hogy üldözötteket mentsen, többek között Vas Istvánt bújtatta. A háború után kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt. 1957 után jelenhettek meg irodalmi munkái. Legfontosabb műve az Iskola a határon, amely 1959-ben jelent meg. Hugh Kelsey-vel közösen írt bridzskönyve angolul jelent meg 1979-ben, 1999-ben magyarul is kiadták. Matematikai tanulmányairól, professzorairól több rövid írásában és interjújában is megemlékezett. Számos díjban és kitüntetésben részesült, 1985-ben Kossuth-díjat kapott.