Vegyészmérnök, egyetemi tanár
Oklevelét 1909-ben, műszaki doktorátust 1928-ban a budapesti műegyetemen szerzett. 1909-től 1918-ig a gödöllői szeszkísérleti állomáson dolgozott, 1918-ban a budapesti Erjedéstani Állomás helyettes vezetője, 1938-tól a műegyetem közgazdasági karán a mezőgazdasági ipar ny. r. tanára. A szeszgyárvezetői, likőripari, ecetmesteri, konzervipari tanfolyamok igazgatója, az ipari és mezőgazdasági szeszgyárak műszaki tanácsadója volt. A kutatás és a szakoktatás mellett jelentős érdemeket szerzett az ecetgyártás és a paradicsomkonzerválás nagyipari üzemmé fejlesztésében.