História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Oppenheimer, Robert
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
      1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31      
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el!NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N NY O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Oppenheimer, Julius Robert
New York, 1904. ápr. 22. - Princeton, 1967. febr. 18.

Amerikai elméleti fizikus
Német bevándorló szülők gyermeke, akinek a matematika és a nyelvek tanulása egyaránt könnyen ment az iskolában. A Harvardon még a kísérleti termodinamika iránt lelkesedett P.W.Bridgman hatására, utána Európában Cambridge-ben J.J. Thomson mellett és különösen Göttingenben Max Born mellett már az elméleti fizika vált kedvenc vadászterületévé. Born vezetésével írta és védte meg doktori disszertációját 1927-ben, közös munkájuk a kvantummechanikai "Born-Oppenheimer közelítés". Leidenben Ehrenfest, Zürichben Pauli mellett dolgozott. 1929-től Berkeley-ben kutatva és tanítva vált az amerikai elméleti fizika központi alakjává, bár csak 1936-ban (32 évesen) nevezték ki professzornak. 1943-ban az amerikai atombomba előállítására létrehozott Manhattan program szakmai vezetője lett. Barátjával és egyetemi munkatársával, E.O. Lawrence-szel együtt választották Los Alamost és az Új Mexikó államban lévő sivatagot a munka és a kísérletek színhelyéül. Hirosima és Nagaszaki tragédiája után nem támogatta tovább a kutatásokat a szuperbomba előállítására, így került szakmai ellentétbe Teller Edével. 1947-ben Princetonban lett az intézet igazgatója, Einstein halála után pedig az ő elméleti fizikusi pozícióját is megörökölte ugyanitt. 1963-ban kapta meg Neumann János, Ernest Lawrence, Wigner Jenő, Glenn Seaborg, Hans Bethe és Teller Ede után az egyik legnagyobb amerikai kitüntetést, amit fizikus kaphat: az Enrico Fermi jutalmat. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  NEW >  História - Tudósnaptár Copyright info