Orvos, patológus, labororvos, egyetemi tanár
Orvosi diplomáját 1951-ben kapta meg a Budapesti Tudomány Egyetem orvosi fakultásán. 1951-1954 között a Szombathelyi Kórház labor és patológiai Osztályán dolgozott. 1954-től 1958-ig a Pécsi Egyetem Kórbonctani Intézetében tanársegéd. 1958 és 1970 között Pécsett, 1970-1992 a budapesti Tétényi úti kórházban, 1992-töl 1998-ig a Korányi Tuberkulózis és Pulmonológiai Intézetében dolgozott, mint labor főorvos. Mint az Országos Laborintézet igazgatóhelyettese részt vett az Orvos-továbbképző Intézet (OTKI) Laboratóriumi Tanszék oktató munkájában, továbbképzések szervezésében. Oktatási tevékenységének fontos állomása: a magyar klinikai laborasszisztens képzés megszervezése, ezt a munkát több mint 30 éven keresztül irányította Budapesten. A kötőszövet és porc nemzetközileg elismert kutatója. Eredményeivel nemzetközi reputációt szerzett. 1965-ben lett az orvostudományok kandidátusa, 1977-ben az orvostudományok doktora. 1991-ben Tokióba a porc és komponenseinek kutatása témában referensként hívták meg. Szakmai kitüntetései: 1982: Kiváló orvos, 1992: Jendrassik Lóránd díj, 2009: Bálint Péter érem. (Dr. Josef Makovitzky)