Magyar-amerikai gépészmérnök, egyetemi tanár
1906-ban Zürichben gépészmérnöki oklevelet szerzett. Egy ideig a budapesti Schlick-gyárban dolgozott, majd Münchenben vállalt tervezőmérnöki állást. 1909-1912-ig a berlini műegyetemen Eugen Meyer mellett tanársegéd. 1911-ben műszaki doktori képesítést nyert. 1919-ben a Felix Klein által Göttingenben alapított kutatóintézetbe került. 1926-tól a göttingeni egyetemen az alkalmazott mechanika r. tanára. 1929-ben Pittsburghba költözött, s itt a Westinghouse Electric Company gépészmérnök szakértője és tanácsadója. Tudományos munkássága a rugalmasságtan körében maradandó értékű; úttörő jelentőségűek a lemezelméletre vonatkozó kutatásai. Munkássága utolsó időszakában főként a fémek folyása és törési jelenségei foglalkoztatták