Osztrák születésű kémikus, mineralógus
A bécsi egyetemen hallgatott bölcsészetet és jogot, 1763-tól a selmecbányai bányászati akadémián tanult. 1768-ban a dél-magyarországi bányákhoz bányamérnöknek nevezték ki, 1770-ben a bánáti bányák igazgatója lett. 1778-ban Erdélyben bányatanácsos volt. Innen Tirolba helyezték át, ahol felfedezte a turmalint. 1788-ban II. József az összes erdélyi bányák igazgatójává nevezte ki. 1783-ban felfedezte, hogy az Erdélyben bányászott aranyércek egy új, ismeretlen elemet tartalmaznak, ezt később Klaproth nevezte el tellúrnak. Az 1798-ban a Bécsben székelő erdélyi főbányahivatal igazgatásával bízták meg. Innen vonult nyugalomba 1818-ban. Az opál egy fajtáját, a hyalithot róla nevezték el Müller-üvegnek.