Svéd kémikus
Szülővárosában kezdte tanulmányait, majd Stockholmba költözésük után a Karolinska Intézetben tette le érettségi vizsgáját. Ezt megelőzően 1817-ben gyógyszerészetből vizsgázott és gyógyszerész-gyakornokként dolgozott. 1824-ben megszerezte a Karolinska Intézetben a Sebészet Master fokozatot. Kémiát tanított az Intézetben, miközben orvosi tanulmányait folytatta. Emellett a Svéd Természettörténeti Múzeumban gondozta a múzeum ásvány- és kőzetgyűjteményét. 1826-ban bízták meg a stockholmi Karolinska Orvosegyetem kémiai laboratóriumának vezetésével, 1832-ben lett a kémia és az ásványtan professzora. 1833-ban a Svéd Királyi Akadémia tagjává választotta. Cérium vegyületeket tanulmányozva fedezte fel 1839-ben a lantánt. Később is a ritkaföldfémeket kutatta, 1843-ban jelentette be az erbium és a terbium felfedezését.