Svéd matematikus
Szokatlan kettős vezetékneve úgy keletkezett, hogy édesapja (Leffler) neve elé odavette édesanyja (Mittag) vezetéknevét is. Uppsalaban végezte el az egyetemet, ugyanitt doktorált 1872-ben. Utána tanulmányutat tett Párizsban, Göttingenben majd Berlinben, ahol Weierstrass tanítványaként vált elismert matematikussá. Főképpen függvénytannal foglalkozott. Felfedezései közül a Mittag-Leffler tétel ma is egyik sarkalatos tétele a függvénytannak. 1881-ben megalapította az Acta Mathematica című folyóiratot. Helsinkiben, majd Stockholmban lett egyetemi professzor, 1883-tól a svéd tudományos akadémia tagja. 1884-ben elintézte, hogy az orosz Szofja Kovalevszkaját is meghívják Stockholmba egyetemi tanárnak, aki ezzel Európában az első női egyetemi professzor lett. Egész életén át a 19. században még kevéssé elismert kutatónőket, női tudósokat támogatta. 1903-ban már a Nobel díjakat kitűző bizottság tagjaként sikerült elérne, hogy Pierre Curie kérésére a felesége, Marie Curie is részese lehessen a megítélt Nobel-díjnak. 1902 óta volt kültagja a Magyar Tudományos Akadémiának, 1910-ben pedig tagja a Bolyai-díjat odaítélő bizottságnak. Stockholmi villáját, benne az egész életében gyűjtött értékes matematikai könyvtárával végrendeletileg a svéd tudományos akadémiára hagyta, megalapítva ezzel a Mittag-Leffler Intézetet. (Dr. Radnai Gyula)