Svájci orvos, biológus, biokémikus
A sejtek anyagcseréjének kutatója, a nukleinsavak felfedezője. 1869-ben, amikor Ernst Hoppe-Seyler irányításával a Tübingeni Egyetemen dolgozott, gennyből kivont fehérvérsejtek sejtmagjaiban olyan anyagot talált, amely foszfort és nitrogént is tartalmazott. Az anyagot először nukleinnek nevezte el, mivel úgy tűnt, hogy a sejtmagban fordul elő. Csak 1874 után módosította az elnevezést, amikor az anyagot két további összetevőre, egy fehérjére és egy szerves savmolekulára választotta szét. Ma dezoxiribonukleinsav (DNS) néven ismerjük. Miescher egyetemi professzorként tért vissza Baselba, ahol sikerült nukleinsavat és protamint kimutatnia lazac hímivarsejtekből. Ő fedezte fel azt is, hogy a légzést a vér szén-dioxid-koncentrációja szabályozza (nem pedig az oxigénkoncentrációja). 1885-ben ő alapította meg Svájc első élettani intézetét.