Mérnök, statikus
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. 1933-1937 között a műegyetem mechanikai tanszékén tanársegéd, majd adjunktus volt. Ez időből való (1935) a Magyarországon újszerű vasvári vonórudas ívhídja, a szolnoki felüljáró Mistéth Endrével az első hazai Langer-tartós vasbeton híd. Ekkor kezdett a vasbeton héjszerkezetek elméletével is foglalkozni. A 2. világháború után több híd rekonstrukcióját végezte. Bevezette a törést megelőző biztonsági tényezők méretezésének elvét. E munkásságának eredménye magasépítési és vasbeton szabványaink korszerűsítése. Ő tervezte a Ferihegyi repülőtérre vezető út vasbeton hídjait, a pozsonyi, eperjesi, marosvásárhelyi vasbeton ívhidakat, a székesfehérvári alumíniummű és a csepeli csőgyár héjbefedésű csarnokait. 1963-ban Ybl-díjat kapott.