Geológus
Fiatal korában nevelője Ipolyi Arnold volt. 1845-ben Pozsonyban ismerkedett meg Rómer Flórissal, aki a régészet iránt keltette fel az érdeklődését. A berlini egyetemen állam- és természettudományokat hallgatott. Tanulmányai végeztével beutazta Porosz- Olasz- és Bajorországot. 1864-ben választották az Orvos- és Természettudományi Egyesület elnökévé. 1865-ben elsőként közölt az egyesület évkönyvében magyar nyelvű tanulmányt. Egészen 1878-ig, Bécsbe költözéséig töltötte be az egyesület elnöki tisztét. 1868-ban kinevezték selmeci bányagrófnak (főfelügyelőnek), egyidejűleg a selmeci akadémia igazgatója is volt. Selmeci bányagrófként a bányát teljesen újjáépítette. Selmecbánya országgyűlési képviselője volt, 1869-től Trencsén vármegye főispánja. Sokrétű irodalmi munkásságot fejtett ki, egyaránt írt teológiai, bányászati, geológiai és történelmi tanulmányokat. 1896-ban értékes családi könyvtárát az Eötvös kollégiumnak adományozta. 1865-től az MTA levelező tagja.