Matematikus
Tanulmányait Nyíregyházán kezdte. Utána Eötvös-kollégistaként a Budapesti Tudományegyetemre járt; matematika-fizika szakos tanárként végzett. Pályafutása Debrecenben, az egyetem Orvoskari Fizikai Intézetében indult, ahol kiemelkedő munkásságáért elnyerte a természettudományok gyűrűs doktora címet. 1951-től az MTA Matematikai Kutatóintézetében aspiráns, Rényi Alfréd tanítványa. 1955-től kandidátus, az intézet tudományos munkatársa, később tudományos tanácsadója volt. A matematikai tudományok nagydoktori fokozatát 1973-ban nyerte el. 1977-ben, betegségben hunyt el; 58 éves volt. Rövid élete alatt maradandót alkotott. Fő kutatási területe a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika és ezek alkalmazása. Figyelemre méltóak a numerikus módszerekre vonatkozó eredményei is. Számos dolgozata orvosi, biológiai, kémiai, spektroszkópiai ill. tudománytörténeti tárgyú. Kiváló szakértője volt a könyvtárügynek. Nevéhez fűződik több bibliográfia, többek között Riesz Frigyes és Rényi Alfréd munkái bibliográfiáinak elkészítése. (Medgyessy Ferenc)