Ír születésű angol matematikus, csillagász
Jelentős eredményeit az égitestek kialakulásának, a csillagok fizikai sajátságainak és a relativitáselméletnek a terén érte el. Tanulmányait a cambridge-i Trinity College-ban végezte, itt kezdett foglalkozni csillagászattal. 1929-től az edinburghi, a londoni, a belfasti, majd 1944-től ismét a londoni, egyetemek matematikai tanszékein tanított. 1944-től a Greenwich-i Királyi Obszervatórium felügyelőbizottságának tagja. 1966-ban kinevezték a Sussex-i egyetem akkor alapított csillagászati központja professzorának. Már fiatalon elméletileg kimutatta, hogy a Napot alkotó elemek összetétele 75% hidrogén, 24% hélium, és 1% nehezebb elem. A következőkben a csillagoknak mint gázgömböknek fejlődését vizsgálta. Behatóan foglalkozott az általános relativitás elméletének egyes kérdéseivel, pl. az ún. ikerparadoxonnal. F. Hoyle, H. Bondi, T. Gold és G. Gamow társaságában az Univerzum kialakulásával és fejlődésével foglalkozott, kidolgozta az ún. állandó állapotú univerzum elméletét. 1985-ben lovagi címet kapott. A Királyi Csillagászati Társaság tevékeny tagja, 1961-63 között elnöke. A Királyi Csillagászati Társaság aranyéremmel jutalmazta 1976-ban. (Bartha Lajos)